Búvárszivattyú

Ha olyan egységre van szükségünk, amelynek a vízbe kell merülnie, akkor egy búvárszivattyúra lesz szükségünk. Kiváló szolgálatot tehetnek elsősorban fúrt kutakból, ásott kutakból vagy tartályokból való vízszállítására, de más vízgyűjtő helyekről való szivattyúzáshoz is ajánlatosak, ha mélyről kell felhozni a vizet. Termékkínálatunkban többféle méretű és teljesítményű búvárszivattyú található, tekintse meg...

Ha olyan egységre van szükségünk, amelynek a vízbe kell merülnie, akkor egy búvárszivattyúra lesz szükségünk. Kiváló szolgálatot tehetnek elsősorban fúrt kutakból, ásott kutakból vagy tartályokból való vízszállítására, de más vízgyűjtő helyekről való szivattyúzáshoz is ajánlatosak, ha mélyről kell felhozni a vizet. Termékkínálatunkban többféle méretű és teljesítményű búvárszivattyú található, tekintse meg árainkat, rendeljen raktárról egyszerűen, online!

Mi pontosan a búvárszivattyú?

Egy búvárszivattyú elsődleges feladata, hogy egy adott helyről, például kútból, IBC tartályból vagy aknából szivattyúzza ki a vizet. Segítségükkel tehát könnyedén kiüríthető egy pince, de felépítésük révén víztelenítésre is alkalmazhatók. Előnyeik közé tartoznak, hogy viszonylag könnyen telepíthetők, és bátran számíthatunk rájuk akkor is, ha kilenc méternél mélyebbről kell felhozni a vizet.

A búvárszivattyú működése

A búvárszivattyúkat úgy tervezték, hogy a teljes berendezés a vízbe merüljön, működési elvüket tekintve pedig kétfélét tudunk megkülönböztetni.

Az egyik a kettős membrános elven működő szivattyú, amelyben a membrántárcsát köti össze egy központi tengely, míg a folyadék- vagy levegőkamrákat a gépben lévő membránlapok választják el egymástól. Itt egy speciális levegőszelep felelős a levegő irányításáért a levegőkamrák között: utóbbiba bejutva a sűrített levegő eltolja a membránt, miközben a szivattyú túlsó felén található membrán is elmozdul. Ezzel alakul ki a szívóhatás: folyadék áramlik be a szerkezetbe, amit a folyadékkamrából a membrán szorít ki, miután a levegőszelep átváltásakor az ellenkező irányba kezd elmozdulni.

A másik csoportot a centrifugális elven működő szivattyúk alkotják, amelyekben egy forgólapátos járókerék dolgozik. Ez kelt mesterséges örvényt a forgó mozgás által a szivattyúkamrában, ahová megérkezik a szállított közeg a szívócsonk felől a járókerék tengelyének vonalán, ezt követően pedig a járókerék által felgyorsítva a kamra kerületén áramlik a nyomócsonkon kifelé.

Mikor melyik búvárszivattyú a megfelelő választás?

A már említett centrifugális elven működő szivattyúk legfőképpen akkor tudnak hatékonyak lenni, amennyiben kicsi vagy közepes mennyiségű részecskét tartalmazó, alacsony viszkozitású folyadékokat szeretnénk szállítani, míg sűrűbb és nagyobb viszkozitású folyadékoknál a membrános búvárszivattyúkra érdemes támaszkodni.

Az egyes típusokat egyébként a felhasználási területük és a szivattyúzható folyadékok, illetőleg a felépítésük alapján is megkülönböztethetjük. Nem mindegy ugyanis, hogy szennyvízhez vagy tiszta vízhez keresünk merülőszivattyúkat, de az sem, hogy úszókapcsolóval rendelkezik-e az adott típus. Ennek megléte arra szolgál, hogy a szivattyúzás leálljon, amikor a folyadék túl alacsonyan lenne, ezzel is megvédve a berendezést a leégéstől és a meghibásodásoktól, mivel a szivattyúzott folyadék felel a hűtésért.

Mikor érdemes búvárszivattyút vásárolni?

Ez a kérdés főként akkor merül fel, amikor nem teljesen egyértelmű, hogy felszíni szivattyúra vagy merülőszivattyúra, másnéven búvárszivattyúra van szükség. Erre a legegyszerűbb válasz, hogy az üzemi vízszintet kell megnézni elsőként. Amennyiben ez 8-9 méter alatt van, akkor a felszíni verzió lesz a nyerő. Ha sekélyebb vizekről van szó, akkor érdemes kerülni a használatukat, mint ahogyan a szilárd részecskéket nem tartalmazó folyadékoknál sem feltétlenül előnyösek. Hasznunkra válhatnak ugyanakkor az említett nagyobb részecskékkel rendelkező folyadékoknál, megfelelő típus kiválasztása esetén szennyvíznél, illetőleg mély kutakból, alagutakból, pincékből vagy más zárt térből való nagy mennyiségű víz szivattyúzása során. Alkalmazásuk előtt azonban érdemes átgondolni a specifikus igényeket, beleértve a telepítési és a későbbi karbantartási munkálatokat is.

A berendezést ugyanis legalább kétévente ellenőriztetni kell egy szakemberrel, akkor is, ha az addig megfelelően működött. Nem szabad viszont megfeledkezni a fagymentesítésről sem, amihez általában elég kiengedni a vizet a csövekből és a szivattyúból.

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a búvárszivattyú kiválasztásánál?

Elsődlegesen a felhasználási formát kell meghatároznunk. A szivattyú típusát illetően tudnunk kell, milyen fajta és mekkora mennyiségű folyadékhoz szeretnénk majd alkalmazni. Ez a két dolog alapvetően befolyásolja azt is, milyen teljesítményű eszközre lesz szükségünk, erre pedig szintén hatással van a nyomómagasság vagy az emelőmagasság. Ennek meghatározását követően kell kiválasztanunk a szivattyú anyagát, annak kémiai kompatibilitását a szállított közeggel. Emellett a felszívás mennyisége, a környezeti hőmérséklet és a maximális szemcseméret is lényeges lehet, míg kútnál alkalmazva, annak típusa, átmérője és vízadó képessége is fontos tényező.

A búvárszivattyúk hatalmas segítséget jelenthetnek több területen is, azonban nem mindegy, milyen típusút és minőségűt vásárolunk. Ha merülőmotoros búvárszivattyúkat és csőbúvár szivattyúkat keresünk fúrt kutakba, avagy ásottkuti szivattyúkat gyűrűs kutakból történő vízellátásra, öntözésre, locsolásra, a Szerelvénybolt kínálatában megtalálhatjuk az ideális terméket.